Rólam:

Korom Attila vagyok, 1978-ban születtem Szegeden. 1996 óta foglalkozom épületgépészettel. Jelenleg gázkészülék szerelő egyéni vállakozóként dolgozom Budapesten. Arcképes gázszerelői igazolvánnyal rendelkezem. Végzettségeim:

okleveles gépészmérnök
épületgépész szakmérnök
vízvezeték és készülékszerelő
gáz és hőtermelő berendezés szerelő
hűtő, klíma és hőszivattyú berendezés szerelő
villanyszerelő

Közel 30 éves, műszaki területen szerzett tapasztalatom inspirált arra, hogy megosszam Önökkel (Veletek) néhány gondolatomat, melyek talán hasznosak lehetnek épületgépészeti rendszerekkel kapcsolatban felmerült kérdéseitek tisztázásában. A blogot kérdés-válasz formájában terveztem, ügyfeleim leggyakrabban feltett kérdéseire reagálva (GYIK, FAQ).

Disclaimer:

Szeretném kiemelni, hogy a lentebb leírt gondolatok, kizárólag a személyes véleményemet, saját nézőpontomat tükrözik az elmúlt, közel 30 év épületgépészeti tapasztalataim alapján. Semmilyen felelősséget nem vállalok a tartalom helyességéért, annyit használjatok fel belőle amennyit igaznak éreztek!

Mi a különbség a hagyományos és a kondenzációs kazán között?

A földgáz elégetésekor felszabaduló hő (égéshő) nemcsak a levegő, illetve hőátadó közeg felmelegítésére fordítódik, hanem a levegőben lévő vízgőz elpárologtatására is. Ennek a hőnek nincs melegítő hatása, kvázi rejtett, vagy más néven "látens" hő.
A földgáz fűtőértéke az a hő, aminek tényleges melegítő hatása van. Ez földgáznál kb 34 MJ/m3. Az égéshőben már benne van az a hő is, ami a levegőben lévő vízgőz tartalmának elpárologtatáshoz kell. Ez égéshő tehát nagyobb, mint a fűtőérték.
A hagyományos gázkazánok csak a földgáz fűtőértékét tudják hasznosítani. A kéményen távozó füstgáz hőmérséklete viszonylag magas, 130 C körüli.
A kazán hőtechnikai hatásfoka a hasznosult hőenergia és a befektetett hőenergia hányadosa: Éta=Q hasznos/Q befektetett
Hőmérsékletekkel kifejezve: a "hasznos hőmérséklet" az égés (kb 1000 C) és kéméményen távozó hőmérséklet (kb 130 C) különbsége. delta t = 1000-130=870 C. A "befektetett hőmérséklet" maga az égés hőmérséklete, a kb 1000 C.
A fentiekből adódóan, a hagyományos gázkazánok hőtechnikai hatásfoka kb (870/1000)*100=87 %, ami azért nem egyáltalán nem rossz.
A kondezációs kazánok, nemcsak a földgáz fűtőértékét, hanem szinte az egész égéshőt tudják hasznosítani azáltal, hogy a hőcserélőn lekondenzálják a füstgázban lévő vízgőzt, ezzel kinyerve annak rejtett hőjét. A kéményen (égéstermék elvezető rendszeren) távozó füstgáz sokkal alacsonyabb hőmérsékletű (kb 40 C).
A kondenzációs kazán hatásfoka tehát: ((1000-40)/1000)*100=96 %. (A médiában sokan 100% feletti hatásfokról beszélnek, ez nyilván bullshit. Aki tanult fizikát, tudja, hogy 100 %-os hatásfok nincs, nemhogy feletti. Mindig van veszteség. Itt annyiról van szó, hogy az égéshőt osztják el a fűtőértékkel, de ez nem hatásfok, csupán tudatos félrevezetés.)
A lényeg, hogy a kondezációs kazán JÓ, ajánlom mindenkinek! Remélem sikerült érzékeltetni a különbséget.

Milyen fűtővíz hőmérsékletet állítsak be a kazánomon?

A kondenzációs kazánoknak kifejezetten jó, ha alacsonyabb fűtővíz előremenő hőmérsékletet állítunk be. Ez lehet akár 35-40 C fok is, fűtési rendszertől függően. Az alacsonyabb vízhőfok nagyobb kondezációt jelent, ami pedig magasabb hatásfokot eredmenyez.
A hagyományos kazánoknak kifejezetten káros, ha alacsony előremenő vízhőfokot állítunk be, mivel itt a füstgáz oldali kondenzáció káros, elkerülendő jelenség. Ezért ne vegyünk le az előremenő vízhőfokot 60 C alá. Ez alól kivételek lehetnek az un. alacsony hőmérsékletű (nem kondezációs!) kazánok, de alapvetően azok sem erre lettek kitalálva...
Amennyiben az Ön készüléke külső időjárásfüggő szabályozással rendelkezik, nem kell az előremenő vízhőfokot állítania, azt a szabályzó megteszi Ön helyett, az aktuális külső hőmérséklethez, illetve a belső igényekhez igazodva.

Érdemes-e lecserélnem a gázkazánomat hőszivattyúra?

A személyes véleményem az, hogy NEM. Indoklás:

Ha magánszemény vagy, tehát relatíve kedvezményes áron kapod a gázt, van van egy jól működő gázkazánod, ami adott esetben előállítja Neked a melegvizet is, akkor nem értem, miért váltanál hőszivattyúra...Miért ruháznál be több millió foritot erre? Mert a média ezt súlykolja? Mert a csapból is ez folyik? Ne dőlj be mindennek, gondolkodj!
Egy átlag társasházi lakás esetén alapból nem opció, mivel nem tudod hova tenni a kültéri egységet. Ez nem egy split klíma kültéri egység! Sokkal robosztusabb, nehezebb szerkezet, amit nem lehet csak úgy "fellógatni" a homlokzati falra. Hőszivattyút csak talajra, vagy lapostetőre szabad telepíteni, a statikai, gépészeti, villamos és akusztikai feltételek betartásával!
Hőszivattyú esetén számolnod kell a kültéri egység zajhatásával. Nagyon gondosan kell megválasztani a telepítés helyét, a berendezés pozícióját, hogy a szomszéddal ne keveredj jogi vitába. Sok önkormányzat elég keményen szigorította már hőszivattyúk (és klíma kültéri egységek) elhelyezésének szabályait, pont a sok feljeletés miatt. Érdemes tájékozódni az elhelyezés feltételeiról a helyi önkorményzatnál.
A hőszivattyúról tudni kell, hogy alapvetően alacsony fűtővíz hőmérsékletet mellett, és nem túl hideg környezeti hőmérsékletig működik jó hatásfokkal. A radiátoros fűtés relatíve magas vízhőmérsékletet igényel. Tehát, ha Neked radiátoros fűtésed van, a hőszivattyú nem feltétlenül ideális választás.
A használati melegviz (HMV) előállításához szintén magas hőmérsékletű fűtővíz kell. Ha átállsz hőszivattyúra, el kell gondolkodnod, milyen módon állítod majd elő a használati melegvizet. A hőszivattyú is tud melegvizet csinálni egy váltószelep és egy indirekt HMV tároló segítségével, ennek ára azonban a hatásfok (COP) relatíve jelentős csökkenése. Mivel a hőszivattyú nem tudja átfolyós rendszerben előállítani a használati melegvizet (HMV-t), számolni kell továbbá egy indirekt fűtésű HMV tároló beépítésének helyigényével és költségével. Ez akkor is kelleni fog, ha nem a hőszivattyú állítja elő a használati melegvizet, hanem pl. elekromos bojler. Ha mindenképp hőszivattyúra szeretnél váltani, érdemes elgondolodni, hogy a gázkazánt megtartod HMV készítésre, és hideg téli napokon való fűtésre.
Hőszivattyúval történő fűtéshez "illik" beépíteni egy fűtési puffertárolót is, a kompresszor ki-be kapcsolási számának csökkentése (ezáltal a készülék élettartamának növelése) végett. A puffertároló hely és költségigényével is számolni kell.
A félreértések elkerülése végett, hangsúlyozni szeretném, hogy nem vagyok ellene a hőszivattyúnak, nagyon jó technológiának tartom, és valóban ez a jövő, erre megy a világ. Természetesen megvan a helye, sőt, több esetben ez a jó választás. A fenti gondolatok csupán arra kívánnak rámutatni, hogy véleményem szerint nem érdemes ész nélkül, csupán a média és a mainstream erőltetésére nekiesni a gázkazánank és hőszivattyúra cserélni. VÁLTÁS HELYETT szerintem gázkazán cserében érdemes gondolkodni, amennyiben jelenleg nem korszerű, kondenzációs kazánod van.

Hol éremes hőszivattyúban gondolkodni?

Ahol nincs bent a telken gázbekötés, illetve kémény (Szerintem itt nem is kérdés...)
Új építésű családi és ikerházaknál, új épületeknél, ahol dontően alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer kerül kialakításra. (Az új építésű ingatlanok gyakorlatilag 100%-a már ilyen.)
Ahol ki tudod használni a "H" tartifát, éremes lehet rajta elgondolkodni, ha minden egyéb tényezőt is számításba vettél. (Lást előző cikk!)
Családi ház felújítása esetén, ha már annyira leromlott a gázos fűtésed állapota, hogy gyakorlatilag amúgy is cserélni kellene mindent, ami egy vagyonba kerülne.

Mekkora (milyen teljesítményű) hőszivattyú kell nekem? Mitől függ a kiválasztás?

Csak hőszivattyúval (movalens mód), vagy esetleg hibrid rendszerrel (hőszivattyú + gázkazán) akarsz fűteni (bivalens mód)? Bivalens mód esetén, el kell dönteni, hogy hány fokig (külső hőmérséklet) akarod a hőszivattyút használni, és mikor kapcsoljon be a gázkazán.
Milyen fűtési rendszered van? Maximum milyen hőmérsékletű fűtővizet kell a hőszivattyúnak előállítani?
Milyen módon akarod alőállítani a használati melegvizet (HMV-t)?
Lesz-e fűtési puffer tároló?
A hőszivattyú teljesítményének meghatározásánál nem(csak) az ingatlan hőszükségletét kell alapul venni! Tunni kell, hogy a gyártók a hőszivattyú névleges teljesítményét jellemzően 7 C -os külső hőmérsékletre, és 35 C-os fűtési előremenő vízhőmérsékletre vonatkoztatva adják meg. Ettől eltérő feltételek esetén a tejlesítményt át kell számolni! Ha pl. mi egész fűtési szezonban, a lehidegebb napokon is hőszivattyúval szeretnénk fűteni, valamint radiátoros fűtési rendszerünk van, ami -13 C külső hőmérséklet esetén 60 C -os fűtővizet igényel, akkor hiába 8 kW az ingatlanunk téli hőszükséglete. Ahhoz hogy a hőszivattyú nekünk a fűtést ilyen feltételek mellett is biztosítani tudja, a szükséges teljesítménye ennél nagyobb kell legyen pl. 12 kW. Ezt mindig a gyártó iránymutatása szerint kell meghatározni!

Kombi gázkazánom van, ami átfolyós rendszerben állítja elő a használati melegvizet. Van lehetőségem növelni a melegvíz előállítás komforját? Pl. többen is fürödhethek egyszerre több fürdőszobában, a mosogatni is lehessen egyszerre?

Igyen van! Az átfolyós rendszerű kombi gázkazán is átalakítható tárolós rendszerűvé egy rétegtároló és egy keringető szivattyú beépítésével.
Ebben az esetben nyilván szükség lesz némi plusz helyre illetve kiegészítő vezérlésre, de megoldható. Nem kell tárolós kazánt venni emiatt.

Átálljak-e klímás fűtésre (gázkazán helyett)?

Szerintem ne fűts klímával, ha van egy jól működő, biztonságos gázkazánod is, mert nem lesz olcsóbb, viszont van egy zaj és huzat hatása, amely jelentősen csökkenteni fogja a komfortérzetedet (mondjuk egy radiátos fűtéshez képes). Ellenben, szerintem mindenképp szereltess be klímát! Nem csak a nyári hűtés miatt, de tartalék fűtésnek (ha elromlok a kazán) is kiváló.
Közületeknél, kisebb cégeknél (pl. étterem) sajnos már nem is kérdés, hogy klímával fűtsenek, a közületi gázárat nem tudják kigazdálkodni.

Kazánt kell cserélnem LAS rendszerű gyűjtőkéményes társasházi lakásban, milyen lehetőségeim vannak?

Költségkímélő megoldás: A kiváló minőségű Biasi Recupera típusú gázkazán társasházi gyűjtőkéményre is felszerelhető: https://biasikazan.hu/gazkazan-kazancsere-tarsashazi-gyujtokemeny-eseten
Dágább megoldás: Le lehet cserélni a gyűjtőkéményt Crea K2+ típusú kéményrendszerre. Erre már csatlakoztatható kondenzációs kazán.

Hagyományos gázkazánom van, le szeretném cserélni korszerű, kondenzációs kazánra. Mi az első lépés?

Egy előzetes kéményseprőipari szakvéleményt kellene bekérni egy kéményseprő szakcégtől.
Megvizsgálják, a kéményt, hogy alkalmas-e "bélelésre". Általában igen. Erről kiállítanak egy szakvéleményt. Innen lehet tovább indulni.

A meglévő kéményem nem alkalmas koaxiális rendszerű égéstermék elvezetés befogadására. Akkor most nem cserélhetek kazánt?

De igen! Vagyis lehet, hogy igen. Nagy valószínűséggel, un. osztott rendszerrel megoldható az égéstermék elvezetés, és égési levegő bevezetés. Ennek feltétele, hogy a kürtő egyedi legyen, tehát ne csatlakozzon rá más lakás gázkészüléke, illetve ne legyen beomolva. Ezt kéményes szakember tudja megállapítani, melyről kéményseprőipari szakvéleményt fog kiállítani.
Osztott rendszerrel jóval szűkebb, és jóval hosszabb kéménybe is be lehet húzni az égéstermék elvezető béléscsövet. Az égési levegőt majd pl. a függőfolyosó felől fogja szívni a kazán külön csövön keresztül.

Tönkrement a gázos fűtésem, és/vagy a Szolgáltató kizárt a hálózatból (piros plomba). Nagyon drága lenne a felújítás. Átálljak elektromos fűtésre? Azt mondták a szakik ez jó lesz...

NEM, NEM és NEM! Ha jót akarsz magadnak, felejts el a tisztán elektromos fűtést (pl. fűtőpanel, vagy villanykazán)! Lehet, hogy ez lenne a legolcsóbb megoldás, és így lehetne a lehető leggyorsan újra fűtés a lakásban. Valószínűleg így van. Azonban, hacsak nem egy 25-30 m2-es lakásban élsz, vagy csak nyaralóról van szó, az üzemeltetésre a gatyád rá fog menni.
Ennek az lesz az eredménye, hogy alacsony hőmérsékletet fogsz tartani, túl ritkán nem fogsz szellőzetni, ami pedig rövid időn belül penészesedéshez vezet. Az albérlő tuti ki fog költözni...Aztán jöhet a kölétséges felújítás újra és újra...
Több ilyen esetet láttam már. Kivétel nélkül mindegyiknek az lett a vége, hogy visszaáltak gázos fűtésre, kondenzációs kazánnal, radiátoros fűtéssel. Ez nyilván jóval többe került, hosszabb ideig is tartott, de végül hosszú távon megoldotta a problámát, magas komfort szint és vállalható üzemeltetési költségek mellett. A korszerű fűtés miatt, az ingatlan értéke is jelentősen nőtt!

Parapetes gázkonvektoros fűtésű lakásom van. Milyen lehetőségeim vannak fűtés korszerűsítésre?

Radiátoros fűtési rendszert lehet kialakítani MIKA kazán telepítésével.
A konvektorokat le lehet cserélni új, korszerű gázkonvektorra.

Mire figyeljek oda, ha hagyományos, nyílt égésterű (B típusú) gázkazánom van?

Rendszeres karbantartásra, különös tekintettel a hőcserélő átjárhatóságára.
A légutánpótlás biztosítására. Ablakcsere fokozott légzárású ablakra szigorúan tilos! Ha megteszed, elveszíted a szerzett jogodat a régi gázkazán üzemeltetésére. Innentől kezdve, kazánt kell cserélned a jelenleg érvényben lévő szabványok, előírások szerint. Mondjuk lehet, hogy nem is lenne baj...
Szénmonoxid érzékelő mindenképp legyen telepítve és rendszeresen ellenőrizve (Honeywell márkát ajánlom)
Konyhai szagelszívó, egyéb elszívó ventilátor, vagy másik B típusú tüzelőberendezés (pl. kandalló) nem üzemelhet egyidejüleg a gázkazánnal. A reteszelést biztosítani kell.

Milyen feltételei vannak az egyszerűsített gázkészülék cserének (EKCS)?

35 kW alatti névleges hőterhelésű a készülék.
A gázvezetékhez nem kell hozzányúlni (max. 1 m).
Az új készülék névleges hőterhelése nem lehet nagyobb mint a régi készüléké.
Az új készülék helyiség levegőjétől független üzemmódban (C típus) legyen üzembe helyezve.
Az EKCS-t gázipari műszaki biztosnági felülvizsgálói jogosultsággal rendelkező szakember végezheti.